4114 megtekintés

Nemzetközi adatvédelmi szakértő a magyar szcientológia-ügyről – interjú

Interjú az adatvédelem nemzetközi csúcsszakértőjével a magyarországi Szcientológia ügyben.

Európai Vallások Közötti Fórum a Vallásszabadságért – EIFRF (Europian Interreligious Forum for Religious Freedom)

Szombat, 2017. november 4. 18:16

Prof. Dr. Jos Durmotier

Prof. Dr. Jos Durmotier, az adatvédelem hírneves nemzetközi csúcsszakértője. 1993 óta a jog professzora a leuveni egyetem jogi karán, ahol adatvédelmet tanít. A 90-es években ő volt az egyik első belga ügyvéd, aki adatvédelemmel foglalkozott, jelentősen megelőzve más ügyvédeket, akik a jog e területén kezdtek praktizálni. Abban az időben bízta meg a belga kormány, hogy szerkessze meg a Belga Adatvédelmi Törvényt. Nagyon gyakran lát el jogtanácsosi feladatokat szerződések megszerkesztésével és a törvény e területein történő tanácsadással a Belga Szövetségi kormányban, az Információs és Kommunikációs Technológia Belga Szövetségi Közhivatala, a flamand, vallon és brüsszeli kormány számára, az Európai Bizottság, a holland kormány és más különböző belga és nemzetközi közhivatali testületek számára.

Az Európai Vallások Közötti Fórum a Vallásszabadságért (EIFRF) interjút készített vele a magyarországi „Szcientológia esettel” kapcsolatban, ahol a szcientológusok a magyar kormány kampányának célpontjává váltak, amely a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság által megtámadta az egyházat. Ez a hatóság önkényesen úgy döntött, hogy Szcientológia egyházi iratokat foglal le, beleértve lelkészi-bűnbánati iratokat is.

EIFRF: A Magyar Adatvédelmi Hatóság és a magyar Nemzeti Nyomozóiroda úgy tesz, mintha azok a dossziék, amelyeket a Szcientológia Egyház az egyháztagok szellemi fejlődésének követésére használ, megsértenék az Európai Unió Adatvédelmi szabályait. Mit gondol erről?

Jos Dumortier: Szigorúan vett jogi szempontból ezek a dossziék kívül esnek az európai adatvédelmi törvénykezésen. Az európai törvényhozó soha nem szándékozott kézzel írott megjegyzésekre vonatkozó hivatalos jogszabályokat bevezetni, amelyeket valaki egy találkozó vagy egy interjú során jegyzett le egy papírlapra, vagy ahogyan ez a Szcientológia Egyházban történik egy auditálási ülésben.

Az adatvédelmi törvények olyan automatikus vagy kézi módszerekkel szemben szolgálnak az egyének védelmére, amelyek lehetővé teszik bizonyos egyének személyes információinak gyors visszakeresését, akkor is, ha az információk tárolási forrása különböző.  Ez elsődlegesen a számítógépes adatállományra jellemző. A kézi, papír alapú módszerek csak abban az esetben kerülnek az adatvédelmi törvénykezés látóterébe, ha hasonló adatnyerést, adatkapcsolást tesznek lehetővé.

Az érvényességi terület mindenféle kézzel írott megjegyzésre vagy papír dokumentumra való kiterjesztése abszurd következményekkel járna. Úgy tűnik, a magyar adatvédelmi felügyelő azt gondolja, hogy az európai adatvédelmi szabályok a papír alapú dossziékra vonatkoznak, ha a dossziékban a dokumentumok megfelelően rendezettek, vagy ha ezek ABC sorrendben vannak. E gondolatmenetből az következne, hogy a törvény alóli kibújáshoz elég lenne némileg összezilálni a papír dokumentumokat! Nyilvánvaló, hogy ez soha nem volt az európai törvényhozó célja.

EIFRF: A Szcientológia Egyház által tárolt dossziékkal szembeni bírálatot már a Belga Ügyészség is megtette. Mi volt a belga bíróságok végső döntése? Bűnösnek találták a Szcientológia Egyházat adatvédelemmel kapcsolatban? Volt rá más példa is, hogy a Szcientológia Egyház által tárolt, a tagjai szellemi haladását követő dossziékat hivatalos testületek vizsgálják?

Jos Dumortier: Belgiumban a főügyész hasonló vádak alapján próbált meg megtorló intézkedéseket elérni a Szcientológia Egyházzal szemben, mint a magyar adatvédelmi felügyelő mostani vádjai. Az érvelést, hogy a papír aktákra, amelyeket a Szcientológia Egyház tárol, vonatkozna az adatvédelmi törvény cikkelye, nemcsak a Brüsszeli bíróság utasította vissza a Szcientológia Egyház esetében, de egy hasonló esetben a Belga legfelsőbb bíróság is visszautasította egy másik egyházi szervezet esetében (Jehova Tanúi).

Az adatvédelmi hatóságok más országokban is, mint például Svédországban szintén úgy döntöttek, hogy a papír akták, amelyeket a Szcientológia Egyház tárol, kívül esnek az Európai adatvédelmi törvény érvényességi területén.

Továbbá, a Belga legfelsőbb bíróság, a „Court of Cassation” úgy döntött, hogy ahhoz, hogy a papír dossziékban található személyes adatok az adatvédelmi törvénykezés hatáskörébe tartozhassanak, három követelménynek kell teljesülni:

  1. maguknak az adatoknak (nemcsak a dokumentumoknak) az elrendezése meg kell hogy feleljen bizonyos feltételeknek,
  2. e feltételeknek személyekhez köthetőnek kell lenni, és
  3. a feltételek könnyű hozzáférést kell lehetővé tegyenek a személyes adatokhoz.

Ez az eset az Igazságügyi Minisztériumban tárolt HR dossziék ügyével foglalkozott! A belga bíróságok tökéletes összhangban vannak az Európai adatvédelmi útmutatás 27-ik preambulum bekezdésével, ami azt állítja: „akták vagy akták sorozata, beleértve a fedőlapokat is, amelyek nem bizonyos, speciális feltételek szerint vannak elrendezve, semmilyen körülmények között sem esnek ezen útmutatás hatálya alá”.

Az adatvédelmi hatóságok más országokban is, mint például Svédországban szintén úgy döntöttek, hogy a papír akták, amelyeket a Szcientológia Egyház tárol, kívül esnek az európai adatvédelmi törvény érvényességi területén.

EIFRF: Más részről, nem gondolja, hogy a tény, hogy a magyar hatóságok lefoglalták és átnézték azokat a személyes adatokat tartalmazó aktákat, amelyek a lelkész-hívő kiváltság védelme alatt állnak, probléma, vagy bűn lehet az EU adatvédelmi törvény alapján?

Jos Dumortier: Az Európai Általános Adatvédelmi Szabályozás egyik legfontosabb preambulum bekezdése a 4-es Preambulum bekezdés. Ez a következőképp szól: „A személyes adatok kezelése  az emberiség szolgálatában kell álljon. A személyes adatok megvédésének joga nem egy abszolút jog; ezt a társadalomban betöltött szerepéhez viszonyítva kell megfontolni, ez egyensúlyban kell legyen más alapvető jogokkal, az arányosság elvével összhangban.  A Rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart és figyelembe veszi a Chartában (alapokmány) elismert szabadságokat és alapelveket, ahogyan az az Egyezményben foglaltatik, különösképp tiszteletben tartva a személyes és családi életet, otthont és a kommunikációt, a személyes adatok megvédését, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, az információ – és szólásszabadságot, a mesterség vagy üzlet gyakorlásának szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és igazságos tárgyaláshoz való jogot, a kulturális, vallási és nyelvi különbözőséget”. Következésképp, az adatvédelmet felügyelő hatóságoknak kötelessége a személy adatvédelmi jogai és a vallásszabadság közötti igazságos egyensúly tiszteletben tartása.

A Magyarországi Szcientológia Egyház elleni esetben ez a „tisztességes egyensúly” teljes mértékben hiányzik. Ez azzal az ellentmondásos következménnyel jár, hogy az egyháztagok személyes magánéleti és adatvédelmi jogai épp azon hatóság által sérültek soha nem látott mértékben, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédje ezeket a magánéleti jogokat!

Néhány más országban a törvényhozók az Európai módszereknél hatékonyabban előzték meg az ilyen nemkívánatos helyzeteket. Például a japán adatvédelmi törvény világosan kimondja, hogy egy, az adatvédelmi hatóság által végzett vizsgálat „amely anyagok átadását vagy helyszíni vizsgálatot követel meg, soha nem gátolhatja a szólásszabadságot, a tudomány szabadságát, a vallásszabadságot és a politikai aktivitás szabadságát”. Európához hasonlóan, a japán törvényhozó jelentős hatalommal látta el a független adatvédelmi felügyeleti hatóságot, de ugyanakkor biztosította, hogy ezzel a hatalommal soha ne lehessen visszaélni úgy, hogy az gátolja az alapvető jogok és szabadságok gyakorlását.

Forrás: European Interreligious Forum for Religious Freedom