1042 megtekintés

Miért jó ismerni az Emberi jogokat?

A legtöbb ember jó szándékú. Imád segíteni. Kismacskát fáról lehozni, idegent útbaigazítani, megvenni valamit a gyereknek, gondoskodni a rászorulókról, akármit.

Miért fontos mégis az alapvető emberi jogok ismerete?
Mert vannak páran, akik átgázolnának ezeken, és ha hagyjuk, meg is teszik.

Ma rajtam a sor: megpróbálják megakadályozni, hogy gyakoroljam a vallásomat, a Szcientológiát. Kicsit délebbre épp a keresztényeket üldözik. Holnap lehet, hogy téged vesznek elő, mert… valami különbözőség miatt. „Nem úgy áll a füled”. „Más a szemed színe”. “Valamit másképp gondolsz”. Bármi. Példák sora a történelemben, munkahelyeken, még családon belül is.

Azok, akik nem tisztelik a másik ember jogait, valamit nagyon nem értenek. Segítségre, korrekcióra szorulnak, de törtetésük miatt vagy más okokból néha vezető, döntéshozó pozícióba is kerülhetnek. Ezek azok a karakterek, azok az okozott károk, következmények, amiket, ha filmen látnánk vagy olvasnánk róluk, végig azon izgulnánk, hogy mikor kapják el végre…

Ezek az emberek most is jelen vannak. Tevékenyek. Működésük fő eleme az álcázás, mások tudatlanságának kihasználása.

Mit lehet tenni?

Ereje van annak, amit sok ember tud, amiben megegyeznek, mert igaz, amiért kiállnak. A törvényszegő emberek ezzel szemben elbátortalanodnak, meghátrálnak. Gandhi is képes volt megfordítani a gyarmatosító szándékot.

Ha mindenki tudná, fel lenne rá készülve, hogy egy bizonyos rendezvényen zsebtolvajok lesznek, és vigyázna az értékeire, a zsebesek kénytelenek lennének odébb állni. Őket nem védi se jog, se szakszervezet. Csak az emberek tudatlanságában, felkészületlenségében, hamis biztonságérzetében bízhatnak.

Ezért kell ismerni az alapvető emberi jogokat. Például ezeket:

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata  Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10‐én

18. cikk  Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

30. cikk  A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.   

Mintha azt akarnák előírni, kivel barátkozhatok, kit szerethetek, mit szabad gondolnom és mit nem. Valahogy nem illik a feltétel nélküli szeretet elvéhez.

Ajánlom ezt a rövid filmet:

Szerző: Lerner Péter