Konferenciát tartottak a roma fiatalok megsegítésére a Szcientológia egyházban

A felmérések alapján a romák 52%-a találkozott már diszkriminációval álláskeresése során. Talán az intézményes diszkrimináció okozza az oktatás kudarcát? Vagy az a tény lehetetleníti el a roma fiatalok jövőjét, és eredményez rasszizmust országszerte, hogy több mint 300 ezer roma él mélyszegénységben? Ilyen és ehhez hasonló érzékeny kérdéseket vitattak meg a roma fiatalok megsegítéséért tartott konferencián szeptember 26-án.

Miklovicz Attila, a Szcientológia egyház elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit, és kifejtette, hogy a konferencia témája az Egyház alapítójának is nemes szándéka volt életében, ráadásul L. Ron Hubbard, a Szcientológia egyház hitvallását ezekkel a sorokkal kezdte : „Minden ember a fajtájára, a bőrszínére vagy a vallási hovatartozására való tekintet nélkül, egyenlő jogokkal lett teremtve.”

Miklovicz Attila elmondta, hogy az egyház számos békés párbeszédnek adott már otthont, így a konferencia résztvevőinek  eredményes közös munkát kívánt.

A konferencia első felszólalója a Karaván Művészeti Alapítvány képviselője volt. Az alapítvány egy színészképző stúdiót működtet, elsősorban színészetben tehetséges roma, valamint minden olyan gyermek és fiatal számára, akik mögött nincs meg a szükséges támogató háttér képességeik kibontakoztatásához.

Az alapítvány képviselője elmondta, hogy a cigányok csupán 1%-ának van diplomája, annak ellenére, hogy a tapasztalat azt mutatja, a cigány gyerekek nem buták – más, külső tényezőket kell keresni, nehéz szociális körülmények, szülői háttér lehet az iskolai hátrány oka, amiből a munkaerőpiaci hátrány is egyenesen következik.

A színészképző stúdióban a hátrányos helyzetű roma fiatalok részt vehetnek egy hasznos, jó légkörű tevékenységben, ami segít visszaadni, erősíteni az önbecsülésüket, és ezáltal elősegíti boldogulásukat az életben.

Ezután az Ide tartozunk Egyesület vezetője arról beszélt, hogy egy nemzet identitása az oktatással kezdődik. Egy magyar diáknak az iskolában megtanítják kultúráját, megtanítják rá, hogy mire legyen büszke. A mai oktatásban a romákról ugyanakkor nem tanítanak semmit, holott a legnagyobb nemzet, amely együtt él a magyarokkal. Úgy gondolja, hogy a cigány identitás ma egy negatív identitás, és erre az iskola és a média is hatással van. Hangsúlyozta azt is, hogy a rasszizmus felszámolása mennyire fontos lenne.

A Roma Rendőrök Országos Egyesületének elnöke felvázolta, hogy egyesülete céljai elérése során milyen nehézségekbe ütközött, miközben egy civil hidat próbált képezni romák és rendőrök között, hogy ezzel a hátrányos helyzetű roma etnikum társadalmi esélyegyenlőségét elősegítse.

Elmesélte, hogy először 2008-ban találkozott a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvánnyal, és ekkor újraértékelte egyesülete tevékenységét, mert rájött, hogy ezen a programon keresztül tud a roma fiataloknak a leghatékonyabban segíteni, hiszen egy nemzedék jövője mindig a fiatalságban rejlik.

Így a gyerekek jobb útra terelése lett az új cél, munkájuk során 4000 gyermeket világosítottak fel az emberi jogokról, drogmegelőzésről, családügyi dolgokról.

Ezután az elhíresült bodvalenkei Freskófalu megálmodója és létrehozója mesélte el a falu megható történetét és nem kevésbé viszontagságos sorsát. Az ő története jól példázta, milyen problémákba ütközik bele a romák társadalmi integrációja.

Elmondta, hogy egy ideig Afrikában is élt, és megállapította, hogy az Afrikában élő szegények sorsa jobb, mint a borsodi cigányságé, mert bár a mélyszegénység közös, de legalább ott nincsen diszkrimináció.

Gaján Éva, az Alkalmazott Oktatástan elnöke beszámolóját ezzel a mondattal indította: „Én hiszek benne, hogy a jó oktatás az az eszköz, amin keresztül ezt a társadalmat fel lehet emelni.”

Egy olyan, tanulást elősegítő programot mutatott be a résztvevőknek, amit egy nagyon nagy százalékban roma fiatalokból álló iskolában, sikeresen végeztek el.

Egy magyar, falusi iskolában végrehajtott programon nagy hatékonysággal tudták javítani a gyermekek szövegértési és olvasási képességét, egy ugyancsak roma pedagógus bevonásával.

Rajkay Emőke, a rendezvény főszervezője, a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány vezetője beszélt arról, hogy ma az alapvető emberi jogok oktatása Magyarországon nem része a tantervnek. Ezért Magyarországon alacsony a jogtudatosság. Az utcán végzett felvilágosító munka során ugyanis azt tapasztalták, hogy az emberek 70%-a hallott már azokról a szavakról, hogy emberi jogok, de ha megkérdezik őket, hogy mik ezek, akkor kiderül, hogy nincs bővebb információjuk róluk.

Rajkay Emőke, a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvány vezetője beszélt arról, hogy ma az alapvető emberi jogok oktatása Magyarországon nem része a tantervnek.

Rajkay Emőke hangsúlyozta, hogy az emberek jogtudatosságának emelése képes arra, hogy enyhítse a diszkriminációt, hiszen az egyetemes emberi jogok első és egyik legfontosabb pontja, hogy: „Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk.”

A Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország vezetője elmondta, hogy ha az emberekben tudatosítjuk ezeket a jogokat, akkor ráébreszthetjük őket arra, hogy a faji megkülönböztetésnek és előítéleteknek nincs helye a társadalomban, és ez nagyobb összetartást hozna létre Magyarországon.

Bár ez volt az első párbeszéd ebben a témában, és sok újabb kérdést is felvetett, de a résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi feszültségek erősödése miatt a probléma megoldásának egyik kulcsa a felelősséget felvállaló szervezetek összefogásában rejlik.

„Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk.”