Egyetértünk vagy ellenségek vagyunk?

Min múlik?

Nemrég olvastam egy Wass Albert regényt: A funtineli boszorkány. Megdöbbentő volt, hogy egy csodálatos környezetben, a világ legszebb hegyei, erdői és mezői között, a ma zajos információ-áradata és zaklatottsága nélkül, többségében józan paraszti életet élő emberek között is mekkora feszültségek tornyosulnak, mert nem kommunikálnak eleget.

Van egy pont, ahol a vidék ura kéri a főhőst, egy fiatal leányt, hogy gyerekével költözzön be hozzá a kastélyba, hogy a gyerek megfelelő oktatást kaphasson, mivel rájön, hogy a kisgyerek az unokája, az egyetlen örököse. A lány nemet mond, az úr feláll, és egy sor katasztrófa veszi kezdetét, sok ember halálával. Ha még öt percet beszélgettek volna…

Mindenkinek megvan a saját véleménye. Tudod, hogy dolgok így vagy úgy vannak. Néha tudod, hogy nem tudsz eleget. Néha megfeledkezel erről. A legritkább esetben gondolsz arra, hogy amit igaznak vélsz, amiért a végsőkig kiállsz a másikkal szemben, az lehet, hogy nem is úgy van. Pedig ez is egy lehetőség!

Az egymásnak feszülés, hogy Te valamiről mást gondolsz, mást akarsz, mint Ő, kizárólag azért van, mert Te nem tudod azt, amit Ő, és Ő nem tudja azt, amit Te, vagy valaki elfogadott egy hazugságot, amiről azt gondolja, hogy igaz!

Hiányzó információ, vagy igaznak hitt, de hamis információ…

„Ha tudná azt, amit én tudok…”, „ha tudná, hogy az anyós csak kitalálta rólam, hogy ezzel ellenem hangolja…”, „ha tudná, hogy X politikus az ésszerűnek tűnő propaganda ellenére valójában kinek dolgozik, és mik a valós szándékai…”

És egymás torkának esünk – párkapcsolat, fórumok, politika, vallás, sport – ahelyett, hogy feltételezve, hogy a másik is jót akar, vennénk a fáradtságot, odafigyelnénk, és addig beszélnénk, amíg megértjük a másik igazát. Talán még azt is elérjük, hogy egyetértünk.

Persze lehet, hogy az élet túl unalmas lenne egy kis veszekedés, egy kis öldöklés vagy világpusztulás nélkül, mint ahogy egy focimeccs is csak addig érdekes, amíg a felek szemben állnak.

Mindenesetre, ha az élet bizonyos területein kevesebb konfliktust szeretnél, a megoldás a több kommunikáció. Ez vezet oda, hogy megismerjük a másik világát, egymás igazát. Hogy elérjük azt a pontot, ahol képesek vagyunk egyetérteni.

L. Ron Hubbard így ír Dianetika 55 című könyvében:

„Igen sok éven át ezt a kérdést tettem fel: »Kommunikálni vagy nem kommunikálni?« Ha az ember ilyen súlyos bajba sodorta magát a kommunikációval, akkor természetesen abba kellene hagynia a kommunikálást. Ez azonban nem így van. Ha az ember bajba sodorja magát a kommunikációval, akkor tovább kell kommunikálnia. A megoldás a több kommunikáció, nem a kevesebb.”

Dr. Lerner Péter