A vallási képviselők összefognak az intolerancia ellen

2019. november 20-án a Szcientológia Egyház kápolnája immáron ötödik alkalommal szolgált helyszínéül Vallásközi Párbeszéd rendezvénynek. Az eseményt Az Út a Boldogsághoz Magyarország szervezi, amelynek ezen kezdeményezésével kapcsolatban minden résztvevő előadó köszönetét fejezte ki.

Vajon létezik-e vallási tolerancia?

Az este során öt különböző vallás képviselője és egy vallásszociológus osztotta meg nézeteit és megoldási javaslatait a vallási tolerancia és erőszak nehézségeivel kapcsolatban.

A rendezvényt két neves világnap apropójából is szervezték meg ebben az időpontban, hiszen november 16-án tartották a tolerancia nemzetközi napját, míg aznap a gyermekek jogainak világnapja volt.

Az asztalnál olyan tiszteletreméltó résztvevők foglaltak helyet, mint a római katolikus vallás egyik magas rangú képviselője, egy hindu (vaisnava) tanító, a hetednapi adventista egyház egy lelkésze, a zsidó vallás képviselője, egy neves vallásszociológus és egy szcientológus lelkész.

Több vallás képviselője is kitért arra, milyen megkülönböztetéssel néznek szembe például a kóser vágás vagy a szombati pihenőnap következményeként. A hindu vallás képviselője a még egy – a hagyományos hindu ételek elkészítésekor terjedő „kultúridegen szagok” miatti feljelentéshez kapcsolódó – incidensről is beszámolt, amelynek keretében a hatóságot is kihívták hozzájuk.

Jóllehet, amikor arról esett szó, hogy a hinduizmust tekintik a legtoleránsabb vallásnak, azt is elmondta, hogy nem ért ezzel egyet. Véleménye szerint sok vallás nevében követtek el hibákat úgy, hogy aztán a vallásra fogták azokat a tetteket, hiszen hibákat elkövető ostoba ember minden vallásban van.

A vallási képviselők közül többen egyetértettek abban, hogy a tolerancia, mint kifejezés, sértő és leértékelő is lehet, hiszen ez azt feltételezi, hogy az valami, amit el kell viselni. Pedig valójában a szeretet, az elfogadás és a tisztelet a fontos. A vallásszociológus tréfásan hozzátette, hogy éppen a vallások közötti hasonlóságok miatt vannak surlódások, hiszen mindenki azt gondolja, hogy nála van az igazság.

A zsidó vallás képviselője hangsúlyozta: “Nem szabadna, hogy az ateistákkal bajunk legyen. Egy rabbitól hallottam egyszer, hogy ők az igazi Isten keresők. Nem tartom jogosnak, hogy lekezelően beszéljünk azokkal, akik nem hisznek.” A gondolatmenetével egyet értve a római katolikus vallási vezető az alábbi kérdést vetette fel: “Van-e igazából ateista? Aki a jóságért, az igazságért és az elfogadásért küzd, az is hívő. Közelebb vagyunk egymáshoz, mint gondolnánk.”

„Az erőszakmentesség nem egy ruha, amit csak úgy fel lehet venni, és el lehet dobni. Az erőszakmentesség helye a szívünkben van, és a létünk egy elválaszthatatlan részének kell lennie.”

Mahatma Gandhi

A szcientológia vallás lelkésze egy találó anekdotával hívta fel a figyelmet arra, hogy eszmét cserélni a végletekig szabad, így meg is lehet az emberek véleménye és bizonyossága. Azonban, ha erőszakhoz folyamodnak, azzal beismerik, hogy kifogytak az érvekből. Ehhez kapcsolódóan a Hetednapi adventista lelkész elmondta, hogy ha a véleményeinkhez tűzzel-vassal ragaszkodunk, akkor azt már úgy hívják, hogy elnyomás és erőszak.

A gyermekek jogainak világnapja alkalmából felvetődött a kérdés, hogy vajon a tolerancia tanítható-e. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a felnőtt generációnak nagy felelőssége van a gyerekek hozzáállásának kialakításában. Éppen ezért fontos, hogy őket is szembesítsük az erkölcsi kötelességekkel.

“Hogyan tud a világosság küzdeni a sötétség ellen? Sokszor mi, akik úgy gondoljuk, hogy a világosság vagyunk, túlságosan a sötétséggel foglalkozunk. A sötétséget egyedül azzal lehet kiűzni, ha felkapcsoljuk a villanyt.” – mondta el a Hetednapi adventisták lelkésze.

Ahhoz a bizonyos “villany felkapcsolásához” a Szcientológia Egyház lelkésze összefogásra kérte a résztvevőket:

“Ha az ember minél több nézőpontból rá tud nézni dolgokra és elfogadni, hogy lehetnek más igazságok is, akkor előre lehet lépni. Lehet, hogy teológiailag nem értünk egyet, de kiállhatunk olyan ügyek mellett, amelyekben igen. Ilyenek például a nőkkel szembeni erőszak ellenesség, a drogmegelőzés és a környezetvédelem.”

A rendezvény tökéletes lezárásaként pedig a vallásszociológus így egészítette ki a gondolatot:

“Nemcsak közös eszközeink, de közös feladataink is vannak. Mutassunk rá arra, hogy a vallás mit jelent és hogyan viszonyul ez a vallási szabadságjogokhoz. Így mi fogunk közösen együtt jó példát mutatni.”